Az élet csupa meglepetés

   Dél körül járt az idő, egy csendesen csordogáló folyó mellett. A folyó vize áttetsző, a napsugarak meg-meg csillannak a víz felszínén. A folyó egyik oldalán egy mező terül el, telis-tele virágokkal, a másik oldalon pedig egy hatalmas erdő. Az egész vidéket a nyugalom és a béke szárnyalja át, csiripelnek a madarak és lágy szellő lengedez. A mező felőli parton egy negyvenes éveiben járó férfi üldögél, horgászik. Felszerelése egy vödör kukacból, s egy kis horgászbotból áll. Nadrágja szára térdig föl van hajtva, s lábát vízbe lógatva élvezi a természet hangjait. Nagy szalmakalapja eltakarja a fél arcát és így már csak a bajusza látszik ki.
   Így most minden jó. Távol a civilizációtól elbújhat, elfelejtheti a gondjait, s a múltját egy kis időre. Vagyis csak szeretné, mivel pár perc múlva egy hófehér élettelen test úszik el előtte a víz tetején. Egy pillanatra megmerevedett. Most mit csináljon? Hagyja figyelmen kívül, mintha nem látott volna semmit, vagy húzza ki a partra? Végül az utolsó mellett döntött.
   A test véletlenül beleakadt egy gallyba, tőle nem messze. Gyorsan odasietett és pecabotjával elkezdte a part felé húzni. Most, hogy közelebbről is megnézte a személy arcát, megdöbbent. Egykori ősellensége üveges tekintetével nézett farkasszemet...

folyt. köv.